A csontritkulás vagy más néven osteoporosis egy olyan betegség, amely során a csont tömege, a csontszövet mennyisége jelentősen lecsökken, olyannyira, hogy a csontok szilárdsága is meggyengül. A betegség a hazai lakosság 7-10%-át érinti. A csontritkulás,  a csontsűrűség vizsgálat, vagyis az ODM – osteodensitometria- vizsgálat segítségével diagnosztizálható. Már a töréseket megelőzően is felismerhető, így a megfelelő készítményekkel kezelhető, kordában tartható,valamint  a  csontritkulás kezelését célzó terápia  hatékonyságának monitorozására is alkalmas.

Milyen esetben célszerű elvégezni a vizsgálatot?

A csontritkulás jellemzően 50 éves kor fölött okoz panaszokat, nőknél és férfiaknál egyaránt. Vannak bizonyos hajlamosító tényezők, ilyen például az egyes típusú cukorbetegség, a genetikai tényezők, a májbetegség, bélbetegség- felszívódási zavar,  a vesebetegség, a pajzsmirigy betegségei, illetve a nőknél a változókor megjelenése.

Célszerű a DEXA vizsgálat elvégzése, amennyiben valaki olyan gyógyszert szed, aminek mellékhatása lehet a csontritkulás, a testmagassága jelentősen, több mint 3 cm-rel csökken, ha szervátültetése volt, esetleg megesett már, hogy kisebb behatás következtében is csonttörést szenvedett. Szerencsés lehet a csontritkulás vizsgálat abban az esetben is, ha a beteg dohányzik,  korai menopauzát diagnosztizáltak nála, esetleg tejcukor-, tej- vagy gluténérzékenységben, Crohn betegségben, és egyéb felszívódási zavarban szenved.

Milyen esetekben nem javallott az elvégzése?

A DEXA vizsgálat elvégzése nem javasolt, amennyiben a páciens várandós, szoptat, utóbbi esetben ha nem elkerülhető a mérés, akkor célszerű a röntgensugárzás miatt a vizsgálat után 48 óráig kerülni az anyatejes táplálást.

Kizáró tényező a 120 kg-ot meghaladó testsúly, illetve az is, amennyiben a páciens a vizsgált területen protézissel, implantátummal rendelkezik, ezek ugyanis nehézkessé tennék az eredmények értelmezését. Ugyanígy torzulhat az értékelés, ha a csontsűrűségmérést megelőző 2 napban kontrasztanyagos vizsgálaton esett át a páciens.

DEXA vizsgálat:

DEXA vizsgálat egy speciális formája a röntgenfelvételnek, amely kettős energiájú sugárzást használ a csontok ásványi anyag-tartalmának pontos mérésére. Ez a technológia lehetővé teszi az orvosok számára, hogy részletes képet kapjanak a csontok sűrűségéről és minőségéről, így meghatározva a törés kockázatát vagy a már kialakult csontvesztés mértékét.

Lényeges, hogy a DEXA vizsgálat a zsír és az izom tömegét és arányát is képes mérni.

Ez a teljes testösszetétel vizsgálat, ami képet ad a testzsír elhelyezkedéséről, illetve arról is, hogy a diéta és a sport hatására hogyan csökken a zsigeri zsír százaléka és miként növekszik az izomtömeg.  Ez az átfogó testösszetétel-analízis kulcsfontosságú lehet az egészséges testösszetétel fenntartásához, a fogyókúrás és fitness programok hatékonyságának értékeléséhez, valamint bizonyos egészségügyi állapotok és táplálkozási zavarok diagnosztizálásához.

Minimális sugárterheléssel jár, még a rutin mellkas röntgen során alkalmazott röntgen dózisnál is nagyságrendekkel kisebb dózist kap a beteg. ( 1 DEXA: gerinc 3 uSv, femur: 6 uSv, 1 mellkas rtg: 50 uSv, évi háttérsugárzás: 2400 uSv/év).

A DEXA vizsgálat során a diagnosztikai készülék átvizsgálja az érintett területet, ez nagyjából 10-15 percet vesz igénybe. Ez idő alatt a páciensnek mozdulatlanul kell feküdnie. A mérést elkészíthetik az ágyéki gerinc tájékán, a combcsonton, illetve a csuklón is, előbbi esetben fekvő helyzetben, utóbbiban pedig a vizsgálat ülő helyzetben történik. Maga a procedúra tehát rövid ideig tart és teljes mértékben fájdalommentes. A vizsgálat előtt csupán néhány előírást kell betartani a páciensnek. Csak a zavaró fémtárgyak, ékszerek eltávolítása kötelező, a ruházatról is, tehát ne legyen se kapocs, se cipzár, se gomb az érintett területet fedő ruhadarabon.  

Lelet:

A betegek a mérés során DEXA leletet kapnak, melyet célszerű reumatológiai szakrendelésen bemutatni . Az lelet értékelése alapján, a  kiegészítő rtg, és laborvizsgálat szükségességéről , a terápia indításáról, és csontritkulás szempontjából a gondozásba vételről  a reumatológus szakorvos  dönthet.