Az elmúlt húsz évben a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése a szemészetben átalakította a diagnosztikát, a kezelést és a betegellátást. Ehhez persze orvosok is kellenek, akik operálni tudnak a mikrosebészeti módszerek – speciális gépek, különleges optikák, mikroszkópok, lencserendszer, festékek, a különleges finomságú csipeszek és eszközök – segítségével. Dr. Őri Zsolt, Szemészeti Osztályunk főorvosa mesél a szemészeti technika megdöbbentő átalakulásáról.

IDEGHÁRTYA MŰTÉT RÉGEN ÉS MA

Az OCT (optikai koherencia tomográfia) vizsgálati módszer megjelenésével (a kilencvenes évek végén) sokszorosára nőtt a felbontás, ami lehetővé tette a szemészetben a retina mikroszkopikus vizsgálatát – mondta el dr. Őri Zsolt szemész főorvos. Ennek köszönhetjük, hogy látjuk például az ideghártyában levő membránt is. Olyan új betegségek jelentek meg az utóbbi 25 évben, amelyeknek a létéről addig nem is tudtunk. Észleltük, hogy a beteg rosszul lát, de nem tudtuk, hogy miért. A nagyon finom elváltozások még óriási nagyításban sem voltak láthatóak, ehhez kellett az a diagnosztika, ami korábban nem létezett. Ma már operálni is tudunk a speciális gépek, a különleges finomságú csipeszek és eszközök segítségével, amelyek a pici nyílásokon keresztül beférnek az üvegtestbe is.

Régen maradandó látásromlást okozott például a szürkehályog, amely ma műlencse beültetéssel gyógyítható, és a műtét után 10 perccel valóban lát a beteg. Az ideghártya problémák szerencsére nem túl gyakoriak, de Kórházunkban évente 150-250 műtétet elvégeznek orvosaink. Ezt a problémát sem tudták gyógyítani 25 évvel ezelőtt.

Az már régóta ismert volt, hogy ha az ideghártyában (amely a szem belsejét kitöltő üvegtest hátsó felszíne mögött található fényérzékelésért felelős hártya) kialakul egy szakadás, akkor azon keresztül folyadék áramlik be az ideghártya mögé, a gravitáció hatására pedig a hártya leválik az alapjáról, és ez vakságot okozhat. Úgy kezelték ezt a jelenséget, hogy akár fél évig kétszemes kötéssel kellett feküdnie a betegnek. Egyáltalán nem kelhetett fel az ágyból, még WC-re sem mehetett ki. Abban reménykedtek az orvosok, hogy a gravitáció miatt az ideghártya visszafekszik a helyére. A próbálkozások azonban nem jártak sikerrel.

A hatvanas években indultak el az ideghártya műtétek, amikor már kis nagyításban, de látták a hártyát. A nyolcvanas-kilencvenes évektől már nagyobb nagyításban láthatták az üvegtest felszínét és rájöttek arra is, hogy sokszor nemcsak az ideghártya beteg, hanem az üvegtest is. A kilencvenes évekre találták ki az üvegtesti műtétet, a vitrektómiát. Rájöttek arra, hogy létezik a szemben egy pars prana terület, ahol nincsen érzékeny szövet, és ahol lyukacskákat lehet fúrni a szembe. Ezen keresztül be lehet jutni az üvegtesti térbe és ki lehet szedni a nyúlós anyagú üvegtestet a vitrektom készülékkel. (A speciális szívó-vágó eszköz eleinte ötöt vágott, most pedig ezret tud másodpercenként.)

Mára oda jutottunk, hogy miután kiszedjük a kocsonyás üvegtestet, pótolni tudjuk úgy, hogy semmi kárt nem okozunk a szemben. Így az üvegtest elváltozásait szépen meg tudjuk operálni.

Az ideghártya-problémát okozó lyukat sokszor egy membrán húzás vagy redőzöttség okozza. A gyógyításához a szem belsejében található nagyon vékony ideghártya felszínéről kell lehúznunk a membránt, amely az elváltozást okozza. Ennek az alapja, hogy legyen egy nagyon nagy nagyítású, optikailag tiszta képünk, de kell hozzá különleges festék is, amivel a membránokat meg tudjuk festeni (amelyek különben teljesen átlátszóak és nem láthatóak.) Különleges finomságú csipeszek kellenek, különleges vágóeszköz, amelyekkel be tudunk hatolni az üvegtestbe. Három nyíláson keresztül dolgozunk. Egy lyukon keresztül világítunk, egyen keresztül dolgozunk, a harmadik lyukon keresztül megy be az infúziós folyadék, amely a kiszívott folyadék helyére kerül.

A teljesen átlátszó, kocsonyás üvegtestet meg is tudjuk festeni. Létezik egy olyan pici szemcsés szteroid készítmény, amelyet ha befecskendezünk az üvegtesti térbe, akkor a szemcsék beleragadnak a kötegekbe és kirajzolják, hogy hol található még üvegtest. Megfestésével el tudjuk távolítani például a vért a cukorbetegség következtében bevérző szemből.

A SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉT MA MÁR RUTIN ELJÁRÁS MAGYARORSZÁGON

A világon a leggyakoribb vakságot okozó betegség a szürkehályog, amely napjainkban már gyógyítható, de gyógyításához drága felszerelés, drága lencsék szükségesek, ezért a világ szegény országaiban ezt nem tudják megfizetni. Szerencsére Magyarországon nem így van.

A legújabb technikáknak köszönhetően picike lyukacskákon keresztül eltávolítjuk az elszürkült szemlencsét, és annak helyébe lágy műlencsét ültetünk be. Évről évre új és új műlencse technikák jelennek meg annak ellenére, hogy alapvető változások 1980 óta nem történtek. Miután azonban egyre jobbak a műlencsék, egyre korszerűbbek az eszközök, egyre kisebb seben át tudjuk elvégezni az eljárást, ezért az operáció utáni eredmények is egyre jobbak. Nagyon gyors a rehabilitáció, és gyakorlatilag szinte azonnal jól lát a beteg a műtét után.

Az operációk során a legkorszerűbb eszközöket használjuk az Esztergomi Vaszary Kolos Kórházban. Már nem egy mikroszkóp optikájába nézünk bele a mikrosebészeti műtét során, hanem digitális kamera készít el egy nagyon nagy felbontású, teljesen éles, kontrasztos képet a szemről. Az elkészült képet kivetíti nekünk egy 3D monitorra, ahol az orvosok a szem kinagyított, részletes képét egy speciális polárszűrős szemüvegen keresztül látják. Az operáció során ha például műlencsét kell tengelybe tenni, akkor a gép bevetíti nekünk a szemre, hogy hova tegyük a tengelyt, hova készítsük a sebeket és az mekkora legyen.

A digitális technikáknak köszönhetően az orvostudomány megdöbbentő átalakuláson megy át, a rohamos technikai fejlődés pedig új és új lehetőségeket ad a betegek gyógyításához.